Az általunk hivatkozott szakítógép univerzális szakítószilárdságvizsgáló gépként vagy anyagszakító-vizsgáló gépként is ismert. A mechanikai vizsgálóberendezések új generációjaként a szakítógépeket széles körben használják fémek és nemfémes anyagok szakító-, hajlítási és egyéb mechanikai tulajdonságainak vizsgálatára. A szakítószilárdságvizsgáló gépek vizsgálati folyamata három szakaszra osztható, és ebben a három szakaszban néhány kérdésre oda kell figyelnünk a próbatestek pontosabb tesztelése érdekében.
1. szakasz: A vizsgálógép folyáshatára. A vizsgálati folyamat során minél gyorsabb a vizsgálati sebesség, annál kisebb a különbség a folyáshatár és a szakítószilárdság között. Ezzel szemben, ha a vizsgálati sebesség lassabb, annál nagyobb a különbség a folyáshatár és a szakítószilárdság között!
2. szakasz: A vizsgálógép törés utáni megnyúlása. A húzógép húzási sebességének növekedése a törés utáni nyúlás csökkenéséhez vezet. Egy bizonyos szakasz után a törés utáni nyúlás csökkenése lelassul. Ezenkívül a szakítószilárdság és a nagy plaszticitású törés utáni nyúlás érzékenyebb a húzási sebességre, míg a szakítószilárdság és az alacsony plaszticitású törés utáni nyúlás viszonylag kevésbé érzékeny a szakítósebességre.
3. szakasz: Bevezetés a szakítószilárdságba. A vizsgálat sebessége határozza meg a szakítószilárdságot. Minél gyorsabb a vizsgálati sebesség, annál nagyobb a szakítószilárdság fokozatosan növekszik és fokozatosan stabilizálódik.